Arhitectura.6 elnevezésű román építészeti biennálén (regionális tervszemlén) elnyerte a zsűri díját a csíkdelnei csűr-újrahasznosítási tervünk, a felújítás újrahasznosítás kategóriában. A szemlére hat megyéből – Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea – több mint hatszáz pályamunka érkezett be. A kiállításra beküldött öt különböző munkánkat több erdélyi városban is kiállították.
A Hargita Népe napilapban meg is jelent erről egy interjú, Daczó Katalin tollából:
Kedves Győző!
Ha jól fordítom, az épített örökség felújítása/újrahasznosítása kategóriában nyerte el az Architectura6 építészeti biennálé egyik díját, s külön érdekesség, hogy az adott kategóriában az öt jelölésből négy Hargita megyei épület volt. Milyen kihívások elé állítja az építészt egy felújítás/ s egyben funkcióváltoztatási terv, mint történt ez a Pogány-Havas Kistérség csíkdelnei lakó- és rendezvénycsűrének esetében?
Több csűrátalakítás, újrahasznosítási munkánk közül ez az egyik jól sikerült munkánk, és hálás vagyok Márton Vera munkatársamnak és a megrendelőnek Rodics Gergelynek, hogy a kivitelezés is magas minőségben készült el. Fő szempont volt a csűr eredeti külső és belső jellegének, hangulatának a megőrzése az átalakítás során. Ebben az esetben két új funkciót is magában foglal a felújított csűr. A valamikori istálló helyén egy lakást, fölötte pedig vendégszobákat alakított ki a tulajdonos. Az épület másik felében a csűrköze és odor helye szakmai, kulturális és művészeti nyári rendezvényeknek ad helyet. Kis nyílásokat használtunk, ami a csűr megjelenéséhez jól illeszkedik, ugyanakkor fontosnak tartjuk, a régi anyagok megőrzését is. Amit lehetett, azt megtartottuk, a szükséges, új nyílászárókat formájukban és színükben is a régiekhez igazítottuk. A valamikori csűrhíja helyén kialakított vendégszobák bevilágítását, deszkánkánt nyitható oromfal rejtett ablakaival oldottuk meg. A kibillentett tetősík alatti ablaksor szintén erre szolgál. A jobb oldali színajtó helyére üveges teraszajtó került. Bőséges természetes fényt biztosít a szobához. Eléje deszkázott fedetlen terasz került. A belső terek berendezése, hagyományos bútorzata jól kiemeli a csűr egyszerű falusi karakterét. Az elégtelen alapozási mélység miatt az istálló fala új alapokra újra épült az új funkciónak és új szerkezetnek megfelelően, de az eredetihez hasonló formában. Érdekessége hogy két rétegű falként épült újra, amiből a külső a fenti boronafalat, a belső az új manzárdszobákat tartják, és így tudtuk biztosítani a megfelelő hőszigetelést is.
Mivel indokolta a zsűri a díjat? Ön mit tart a csűrház legfőbb erősségének?
Az indoklást nem ismerem, mivel a díjátadó ünnepségen nem tudtam részvenni, éppen külföldön nyaraltam a családommal. Szerintem a csűrház legfőbb erőssége hogy "büszkén vállalja csűr mivoltát" miközben jó benne lakni, és tökéletes helye lehet egy kulturális rendezvénynek!
A csíkdelnei példa az egyik első átalakított csűr volt térségünkben. Hogyan látja csűrjeink jövőjét? Mi lenne az ideális megoldás?
A csűrjeink jövőét nem láthatom, de szeretném ha minél nagyobb számban fennmaradnának az utókornak, mivel ma még jelentősen meghatározzák a székely faluképet, utcaképet, valamint mesteri kő-, tégla és faszerkezeteivel örökségünk része és értéket képviselnek. Számomra az értékmentés az elsődleges, az újrahasznosítás eszköz (ürügy) és az előbbit szolgálja.
Miért jó, egy-egy ilyen biennále?
A korábbi években rendezett bienálékról sajnálatos módon mindig lemaradtam, most is egy építész barátomnak (Gergely Atillának) köszönhetem a részvételt aki felhívta a figyelmemet az utolsó pillanatban, és Albert Csaba munkatársamnak aki a szabadságom ideje alatt összerakta és határidőre elküldte a kiállítási anyagot. Ez az építészkamara által megrendezett bienálé egy regionális építészeti szemle, amely amellett hogy népszerűsíti, (publikussá teszi) a kortárs és helyi építőművészet értékeit, lehetőséget teremt arra is hogy mi építészek megismerjük egymás munkáját.
Köszönöm, Kati