CSŰRESZTÉTIKAI TANULMÁNY, ERDEI ISKOLA
Az Erdei Iskola meglévő két csűrépületének esztétikai formai vizsgálata
Az Erdei Iskola meglévő, "patakon túli" C9 csűrépületének homlokzati, esztétikai áttervezése kapcsán készült kutatási tanulmány, amely kitér a felmerülő formai és esztétikai kérdésekre és válaszokra.
A tanulmány célja, hogy megfogalmazható legyen egy olyan általános érvényű, átfogó és mégis konkrét formai és esztétikai tervezési vezérelv, amely tervezési segédletként szolgálhat más csűrfelújítások esetén is.
(Az Erdei Iskola portáján két hagyományos jellegű csűrépület található: az egyik a C5 jelű, "patakon inneni" északi csűr, a másik a C9 jelű, "patakon túli" déli csűrépület.)
I. A patakon túli C9. csűr
Az oldal tartalma:
A jelenlegi állapot rövid leírása
A csűr 2013-ban épült (tehát nem régi, hanem egy új csűr), amelyet a tulajdonos takarmányraktározás és állattartás céljából épített. De mivel a hagyományos csűrépítés technológiáját követte, úgy anyaghasználat, mint a formálás szempontjából, ezért hagyományos csűrnek tekinthető épület.
A csűrt egy fából készült, patakon átvezető hídon lehet megközelíteni. A híd a terület déli részén helyezkedik el a patak és a hegyoldal közötti keskeny, aránylag vízszintes területen.
Beton és terméskő alapokra épült, tömör vízszintes fenyő boronafalakkal, fa tetőszerkezettel, agyagcserép héjazattal és vízvetős, csonkakontyolt tetőidommal. A főtömeg keleti oldalához egy kisebb tárolót toldottak, melynek tömege, kialakítása megegyezik a csűrök mellé épített szekérszínek hagyományos kialakításával.
A tulajdonos a földszinti részen különböző haszonállatoknak istállókat alakított ki, de az állatok elhelyezésére már nem került sor. Az épületet szerszám és kerti gépek tárolására használta mindaddig, amíg át nem adta az Erdei Iskolát működtető Csibész Alapítványnak.
Tipikus háromosztatú borona csűr, amely hosszanti oldalával a patakkal párhuzamosan van elhelyezve.
Középen a csűrköze helyezkedik el, balra tőle a bejárat közelében egy zárt helyiség (raktár), jobbra tőle az istálló, amely egy középső átjáró-térrel rendelkezik. A csűr keleti végében egy 4 méter széles szekérszín van toldva, amely a csűr vízvetős tetősíkjának a meghosszabbításával van lefödve. Az istálló felett a csűrhíja található. Ennek padozata sima deszka, amely látszó fagerendákra támaszkodik. A nyugati istálló födémje bő egy méterrel alacsonyabban van a csűrköze feletti födémnél. Ide a csűrközéből takarmányátadó nyílást alakítottak ki a két födém közötti magasságban.
A csűr vízvetős, csonkakontyolt tetőformával rendelkezik, és hódfarkú agyagcseréppel van fedve.
A beton lábazat terméskő burkolatot kapott, a lábazati magassága átlag 30-40 cm, a csűrkapunál földfeltöltés található a csűrköze padlószintjéig.
Az első oldal középen van a méretes csűrkapu, jobbra és balra tőle tömör boronafalak
A szekérszínnek kétrét nyíló léces, szellős kapuja van.
A hagyománynak megfelelően az első oldalon szélesebb eresszel ugrik ki a tetőzet, mint hátul.
A falait 13 cm széles és 18 cm-es magas négyszögletes fűrészelt boronafákból rakták össze, a sarkakon gerezd kötéssel. A külső boronafalak farkasfoggal, a belső boronafalak fecskefogas kötéssel vannak egymáshoz rögzítve a sarkokon és az illesztéseknél. A tetőtéri oromzata sima függőleges deszkaborítású.
Nincsen sarjúszárítója, és az oldalfalai is nyílás-mentesek, kivéve az épület nyugati rövidebb oldalát, ahol két kisebb istálló ablak kapott helyet.
Az istálló padlója négyzetes fakockákból áll, míg a többi részen téglapadló található.
Összegezve, a csűr jellege, karaktere megfelel a székely hagyományos, szekérszínnel toldott, háromosztatú csűr-típusnak.
A tervezés folyamán az alábbi esztétikai-formai szempontokat is érintő javaslatok születtek:
Konkrét javaslatok a tervezett állapothoz az esztétikai és formai vizsgálat kapcsán:
-
a csűr külső jellegét a szép, jellegzetes boronafal felületek határozzák meg, ezért ezen felület bemutatását és a belső oldali hőszigetelést javaslom;
-
az épület arányai, méretei aranymetszéses arányrendszerben vannak
-
a jelenlegi boronafal nem lenne szerkezetileg elegendő a tetőtér beépítés új terheléseinek, ezért egy belső fa szerkezet készülne a hőszigetelő réteg síkjában;
-
mivel a csűrkapu jellege egy kissé eltér a szokásos csűrkapuktól, ennek helyére egy autentikusabb csűrkapu készítését ajánlom. A mögé kerülő - a csűrkapu méreteit követő - üvegezett felületen keresztül bőséges természetes fény bejuttatására van lehetőség;
-
mivel a földszinten egy tágas közösségi teret alakítanánk ki, így van rá lehetőség, hogy a csűr egybe-nyitott terét megtartsuk;
-
az épület külső tömegformálását, arányait érdemes teljesen megtartani, mert az új funkció belefér és jól kialakítható;
-
a csűr nagyobb nyitott belső tereit érdemes megtartani. Ez lehetséges is a földszinti közösségi teremben és a tetőtéri nagy közös hálóban;
-
érdemes és lehetséges a csűr szép ácsszerkezeteit megtartani és bemutatni
-
a hátsó déli homlokzaton lévő tömör boronafalra egy hátsó csűrkaput javaslok, amely - bár ezen a csűrön sosem volt -, mégis nagy hagyománnyal rendelkezik a környéken. Így megnyílik a közösségi tér a déli napfénynek;
-
javaslom a déli és északi oldalon új ablakok létrehozását a földszinti közösségi teremnek minden második boronagerenda kivágásával, így - habár kevesebb a bejutó fény -, a boronafal eredeti szerkezete és látványa jól megmarad;
-
mivel az istálló nyugati oldalhomlokzatán megjelenő kis ablakok túl kicsik, ezeket megnövelném, hogy a szobáknak több természetes fényt biztosítsanak;
-
a csűr hátsó oldalára, vagyis a déli tetősíkjára kerülnének tetőablakok, hogy az első oldalán megmaradjon a nyílásmentes tetősík;
-
a keleti és nyugati tetőtéri oromfalakon új ablakok kerülnének elhelyezésre, amelyek a hagyomány szellemében kialakított oromfali lécrács felülete mögé kerülnének, így kissé rejtettek és nem bontják meg nagyon az oromzat felületét;
-
az eresz és lefolyó csatornák kissé idegen elemek egy hagyományos csűrnél, de nagyon fontos csapadékvíz-elvezetési szerepük van, ezért én ezeket is javaslom a megtartásra;
-
a közösségi terem számára a szükséges vizesblokk kialakítását a kazánházzal együtt a csűr bal oldalán (keleti oldalán) lévő színben ajánlom beépíteni;
-
a csűr új szerkezeti elemei és megerősítései fából lennének, így jól illeszkednének a meglévő fa szerkezeti elemekhez;
-
a talajon fekvő padlók hőszigetelt formában épülnének újjá, és deszkapadló vagy téglapadló burkolatokat kapnának;
-
a csűr alapjai minden szempontból megfelelőek ezért nem szükséges ezt megerősíteni vagy aláalapozni
-
a jelenlegi fafödém magassági síkjai megfelelőek, ezért megtarthatóak ebben a magasságban
Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról:
Konklúzió:
A vizsgált csűr - habár nem rendelkezik teljes mértékben a hagyományos csűrtípus minden jellegzetes és értékes elemével -, mégis nagyrészt tartalmazza azokat az esztétikai és formai értékeket, amelyeket egy szakszerű újrahasznosítás esetén meg lehet tartani, sőt kamatoztatni is lehet.
Megmarad az eredeti tetőforma, ereszmagasság, az eredeti tetőeresz. Továbbra is a kis nyílások jellemzik, kivéve a csűrkapu mögötti üvegezett felületet, amelyet takar az újjáépített csűrkapu. Megmarad a belső tér nyitottsága a közösségi térnél és a tetőtérben, a természetes, helyi és őszinte anyaghasználat, a tiszta szerkezet, a terep közeli padlószint a csűrkapuknál, és a szerkezet és a forma összhangja. Egyszóval a csűr az átalakulás után is csűrszerű marad kívülről és amennyire lehet belülről is.
Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról:
