CSŰRESZTÉTIKAI TANULMÁNY, ERDEI ISKOLA
Az Erdei Iskola meglévő két csűrépületének esztétikai formai vizsgálata
Az Erdei Iskola meglévő, "patakon inneni" C5 csűrépületének homlokzati, esztétikai áttervezése kapcsán készült kutatási tanulmány, amely kitér a felmerülő formai és esztétikai kérdésekre és válaszokra.
A tanulmány célja, hogy megfogalmazható legyen egy olyan általános érvényű, átfogó és mégis konkrét formai és esztétikai tervezési vezérelv, amely tervezési segédletként szolgálhat más csűrfelújítások esetén is.
(Az Erdei Iskola portáján két hagyományos jellegű csűrépület található: az egyik a C5 jelű, "patakon inneni" északi csűr, a másik a C9 jelű, "patakon túli" déli csűrépület.)
I. A patakon inneni C5. csűr
Az oldal tartalma:
Az eredeti és a jelenlegi állapot rövid leírása
Első lépésben fontos az épület történetének vizsgálata, hogy megtudjuk, eredetileg milyen formában épülhetett, illetve utólagos módosítások történtek-e rajta. Ezért számba vettem az összes átalakítást, amelyet az új tulajdonos eszközölt az épületen, és kitértem ezen átalakítások hagyományos vagy hagyománytól eltérő jellegére. Így kaptam egy képet a csűr eredeti állapotáról és a jelenlegi, átalakított állapotáról.
A mi esetünkben az eredeti csűr a két világháború közötti időben épülhetett. 2007 után az új tulajdonos egy kicsit átalakította, és lóistállónak használta. Tipikus háromosztatú boronacsűrről van szó, amely keresztcsűrös elhelyezésű, vagyis hosszanti oldala az utcával párhuzamos. Középen a csűrköze található, balra tőle az odor tere, jobbra az istálló, az istálló felett pedig a csűrhíja.
A csűr vízvetős, csonkakontyolt tetőformával rendelkezik, fecskefarkú agyagcseréppel fedve. Terméskő alapra van helyezve az épület, a lábazati magassága átlag 30 cm, a csűrkapunál földfeltöltés található a csűrköze padlószintjéig. Középen van a méretes csűrkapu, jobbra tőle egy istálló ajtó és egy kis istálló ablak. A hagyománynak megfelelően az első oldalon szélesebb eresszel ugrik ki a tetőzet mint hátul.
A falait 13/13 cm-es négyzetes keresztmetszetűre fűrészelt boronafákból rakták össze, a sarkakon gerezd kötéssel. Tetőtéri oromzata sima függőleges deszkaborítású. Nincsen sarjúszárítója, és az oldalfalai is nyílás-mentesek. Az oldalfalak közepén egy kis falra szerelt oszlop tartja a konzolba kinyúló vízvetős tető talpszelemenét. A hátsó boronafalas oldalán is csak egy kis szellőzőlyuk található az istálló részen. Lásd alább a 2007-es átalakítás előtti állapot fotóit:
2007-es beavatkozások a csűrön
Az új tulajdonos 2007 után a következő átalakításokat eszközölte a csűrön:
-
lecsökkentette a csűrkapu méretét, a nyílás különbséget a bal oldalon és felül boronafával befalazta. Kicserélte az eredeti egyszárnyú csűrkaput kétrét nyíló kovácsoltvas pántú fa nyílászáróra;
-
két szimmetrikusan elhelyezett új szénarakó nyílást épített az eresz alá;
-
az istállóajtó nyílását boronafával befalazta;
-
szimmetrikusan az istálló ablaknak megfelelően új kis ablakot vágott a csűrkapu másik oldalán;
-
eresz és lefolyócsatornákkal látta el az épületet;
-
a két oldalhomlokzatra két-két kisebb méretű ablakot vágott;
-
a hátsó kis szellőzőnyílást befalazta és a csűrkapuval szemközt egy új deszka ajtót épített;
-
az istálló födémnek csak az első fele maradt meg, ez alatt a földszinten kis raktárt választottak le;
-
az istállórészből az istálló és csűrköze közti fal elbontódott, ugyanúgy mint a csűrköze és odor közötti mellvédfal;
-
így egy nagyobb összefüggő tér keletkezett, amelybe a szélekre 4 lovas box, középre pedig közlekedőtér került;
-
a kis raktárnak, a csűr kereszt-tengelyére szimmetrikusan épült egy méretében megegyező társa;
-
egy új faoszlopokból és gerendákból álló belső szerkezetre egy új látszógerendás fafödém került;
-
a belső terek függőleges tölgyfa deszkaburkolatot kaptak;
-
az eredeti padlók felszedték, és a helyére aljzatbeton lemezre gumi, rönkfa és téglapadlók kerültek;
-
a csűr padlásterét az új tulajdonos továbbra is széna és takarmánytárolásra használta, itt a padlófödémet leszámítva, az eredeti állapothoz képest semmi nem változott;
-
nem módosult a csűr tömege, tetőzete, méretei, így megmaradt az eredeti aranymetszéses arányrendszer.
Az átalakítások ma is jól látszanak a jelenlegi csűr homlokzatain, egyrészt mert az új nyílászárók világosbarna festést kaptak, másrészt mert a befalazások nincsenek eltakarva burkolattal.
Összegezve a csűr eredeti jellege a karakterét érintő nagyobb változást nem szenvedett az átalakítás során.
Megállapítható, hogy mivel a kisebb átalakítások nem érintették a csűr homlokzati arányrendszerét és méreteit, karaktere megmaradt a legutóbbi, 2007-es átalakítás után is.
Az épület jelenlegi áttervezése során fontos foglalkozni a megmaradó és új részek viszonyával, tekintve az építőanyagokat, burkolatokat, szerkezeteket, az épület külső és belső részelemeit, és ezek egységét formai és esztétikai szempontból.
A csűr az Erdei Iskola egyik diákszálló épülete lenne, egy pár szobával, illemhelyekkel és a tetőtérben közös matracos szálláshely kialakításával. A funkciók elhelyezése a meglévő csűrben az esztétikai-formai és szerkezeti-műszaki szempontok figyelembevételével kell történjen (a részletes funkció leírását lásd itt). Úgy, hogy az átalakítás során az eredeti csűr jellegéből minél több megmaradjon.
Képek a 2007-es átalakítás utáni állapotról:
A tervezés folyamán az alábbi esztétikai, formai szempontokat is érintő javaslatok születtek:
Konkrét javaslatok a tervezett állapothoz, az esztétikai és formai vizsgálat kapcsán:
-
a csűr külső jellegét a szép jellegzetes boronafal felületek határozzák meg, ezért ezen felület bemutatását és a belső oldali hőszigetelést javaslom;
-
a jelenlegi boronafal nem lenne szerkezetileg elegendő a tetőtér beépítés új terheléseinek, ezért egy belső fa szerkezet készülne a hőszigetelő réteg síkjában;
-
mivel az eredeti csűrkapu jellege és mérete autentikusabb a jelenleginél, javaslom ennek visszaállítását, így több természetes fény bejuttatására van lehetőség;
-
tehát a csűrkapu bal oldalán és fönt, a rakott boronafával utólag befalazott részek, újra kibontásra kerülnek;
-
ennek alapján javaslom a csűrkapu mögé, egy nagyobb üvegezett felület beépítését;
-
a bejárati, üvegezett ajtóval is rendelkező üvegfal elé, visszakerülne az eredeti csűrkapu nyílójához hasonló kapu, amely árnyékolóként és sötétítőként is funkcionálna;
-
javaslom a déli oldalon új ablakok létrehozását a földszinti szobáknak, minden második boronagerenda kivágásával, így habár kevesebb a bejutó fény, a boronafal eredeti szerkezete és látványa jobban megmarad;
-
mivel az újonnan beépített szénarakó nyílások úgy elhelyezésben, mit méretben, nem rontják a csűr hagyományos jellegét, ezért ezeket megtartanám;
-
a csűrkapu jobb oldalán elhelyezkedő befalazott istállóajtót újra megnyitnám egy üveges felülettel, hogy a szoba több természetes fényt kapjon, és az eredeti forma visszaépüljön, előtte a rekonstruált deszkaajtó ablaktáblaként szolgálhatna;
-
mivel az istálló nyugati oldalhomlokzatán megjelenő kis ablakok nem eredetiek, és az északi ablak szerkezetileg nem megfelelő helyre vágódott, ezért javaslom ennek elköltöztetését a nyílás növelésével;
-
a hátsó homlokzaton lévő újabb deszkaajtó helyett egy nagyobb hátsó csűrkaput javaslok, amely - bár ezen a csűrön sosem volt -, mégis nagy hagyománnyal rendelkezik a környéken, és általa megnyílik a társalgó tere a déli napfénynek;
-
a csűr hátsó oldalára, a déli tetősíkjára kerülnének tetőablakok, hogy az első oldalán megmaradjon a nyílásmentes tetősík;
-
a keleti és nyugati tetőtéri oromfalakon új négyzetes ablakok kerülnének elhelyezésre, amelyek a hagyomány szellemében kialakított oromfali lécrács felülete mögé kerülnének. Így kissé rejtettek és nem bontják meg nagyon az oromzat felületét;
-
mivel szállásokat tartalmazó szobák kialakítása a cél, ezért a csűr földszintjén nincs rá lehetőség a csűr egybenyitott terét megtartani
-
az utólag megépített eresz és lefolyó csatornák kissé idegen elemek egy hagyományos csűrnél, de nagyon fontos csapadékvíz-elvezetési szerepük van, ezért ezeket is javaslom a megtartásra;
-
a szükséges vizesblokk kialakítását a csűr bal oldalán (keleti oldalán) ajánlom megépíteni külön, egy téglafalazatú fával burkolt épület-toldalékban, egyrészt a szűkös hely miatt, másrészt a biztonságosabb és egyszerűbb vízszigetelés kialakítása miatt;
-
ennek a toldott tömegnek a megjelenése nem rontana a csűr hagyományos megjelenésén, mivel a bővítés méreteiben teljesen hagyományt tisztelően történne;
-
a csűr új szerkezeti elemei és megerősítései fából lennének így jól illeszkednének a meglévő fa szerkezeti elemekhez;
-
a tetőtéri lépcső fűrészelt fagerendákból lenne kialakítva (minden lépcsőfok egy fagerenda), amely egy hézagos boronafalra támaszkodik az orsótérben;
-
a talajon fekvő padlók hőszigetelt formában épülnének újjá, és deszkapadló vagy téglapadló burkolatokat kapnának;
-
az újjáépített lábazati rész az eredetivel megegyező (kőfajta, méret, rakásmód) falazott terméskő burkolatot kapna.
Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról:
Konklúzió
Az újrahasznosítás során sikerült megőrizni a csűr egyedi építészeti értékeit és általános jellemzőit. A csűr a felújítás és átalakítás során keveset veszít eredeti értékéből, és közben új értéket is kap. Megmarad az eredeti tetőforma, ereszmagasság, az eredeti tetőeresz. Továbbra is a kis nyílások jellemzik, kivéve a csűrkapu üvegezett felületét, amelyet takar az újjáépített csűrkapu. Megmarad a belső tér nyitottsága a bejárati galériánál, a természetes, helyi és őszinte anyaghasználat, a tiszta szerkezet, a terep közeli padlószint a csűrkapuknál, és a szerkezet és a forma összhangja. Egyszóval a csűr az átalakulás után is csűrszerű marad kívülről és amennyire a funkció engedi, belülről is.
Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról:
