C9 JAVASLAT H METSZET cart 2.jpg

MŰSZAKI VIZSGÁLAT, CSŰRÖK, ERDEI ISKOLA

Az Erdei Iskola meglévő két csűrépületének műszaki vizsgálata

Az Erdei Iskola meglévő két csűrépületének újrahasznosítási tervezése kapcsán felmerült műszaki problémák elméleti és gyakorlati megoldáskeresése, új, jövőbemutató, energia-hatékony, ökologikus és gazdaságos műszaki megoldások kutatása. A tanulmány célja,, hogy megfogalmazható legyen egy olyan általános érvényű, átfogó és mégis konkrét műszaki dokumentáció, amely tervezési segédletként szolgálhat más csűrfelújítás esetén is.

 

(Az Erdei Iskola portáján két hagyományos jellegű csűrépület található: az egyik a C5 jelű, "patakon inneni" északi csűr, a másik a C9 jelű, "patakon túli" déli csűrépület.)

 

A csűr átalakításának, funkcióváltásának a műszaki feltételeit az alábbi szempontok szerint tanulmányoztam, és készítettem egy építési szimulációt is:

I. A patakon túli C9. csűr
 

 
I. Funkcionalitás, a csűr átalakíthatósága az új funkciónak megfelelően
 

Az állatgondozás és takarmánytárolás funkciója hozta létre és alakította ki a jelenlegi csűrök formáját. Elérhető helyi építőanyagokból épült a funkciónak megfelelően. A csűr méretezése, szerkezete, tömeg-formálása is összefüggött a funkciójával. Tehát a funkció nagyban meghatározta ezeket, a helyi kultúra egyéb jellegzetességeivel egyetemben mint amilyen a szokás, a hagyomány, a technikai lehetőség, szerszámkészlet, a műszaki tudás és egyebek. A lassan generációról generációra fejlődő mesterségbeli tudás, technikai megoldások és esztétikai érzék kicsiszolódása eredményezte azt az értéktöbbletet ami a hagyományban ma érték számunkra.

 

A tervező építész kettős feladat előtt áll egy csűr-újrahasznosítás esetén. A megváltozott új műszaki technikai lehetőségekkel a tarsolyában, egy új funkciónak kell megfeleltetnie úgy az épületet, hogy az előbb tárgyalt esztétikai és műszaki értékek megmaradjanak, bemutatásra kerüljenek minél nagyobb arányban, és ha lehet, új műszaki és esztétikai értékek is adódjanak hozzá az előbbiekhez.

Mivel az új funkció a mezőgazdasági funkciótól eltérően, új különböző méretű, zárt vagy nyitott tereket, funkcionális kapcsolatokat, új megvilágítási, szigetelési, statikai, és burkolati igényeket hoz magával, ezért a tervező csak ezen igények kielégítésével hozhatja létre az új funkciót a régi épületben.

 

Vegyük ezt most konkrétan az Erdei Iskola patakon túli C9. jelű csűrjének az áttervezése esetén:

 

Az átalakított csűr elsődleges új funkciója, hogy éjszakai szállást biztosítson az Erdei Iskola táborozó diákjainak. Másodlagos funkciója, hogy egy nagyobb közösségi teret is biztosítson a diákoknak, például csoportos tevékenységek esetére. A csűr a patak bal oldali partján, a déli meredek hegyoldal tövében fekszik, csendes és szép természeti környezetben. A csűr helye, környezete megfelelő a javasolt szálló és közösségi funkcióknak. A csűr közelében, a keleti oldalon, egy száraz wc építmény található, egyéb épült nincs a közelben. Az épület környezetében vízszintes a terület, a déli oldalon a hegy lábánál egy felszíni vizes árok viszi el az időszakos csapadékvizet. A táj növényzete teljesen természetes és hagyományos, fontos ennek megőrzése, olyan módon, hogy az eredeti növényzet megmaradjon és az újonnan ültetett fák, bokrok, cserjék is helyiek legyenek.

 

A tulajdonos kérésére a földszinten három-, a tetőtérben pedig három- és egycsillagos komfortú szálláshelyek kerülnének kialakításra. Ez kisebb nagyobb terű szobák elhelyezését igényli a megfelelő számú fürdőszobákkal, ezen kívül egy tágasabb közösségi teret a csoportos foglalkozásokra, illetve lépcső kialakítását a két szint közé. Mindezt téliesített kialakítással, hogy az épületet bármely évszakban lehessen használni. Az épület fűtése fatüzelésű kazánnal az épületben kialakított kazánházból történne. Az épület csatlakozna a terület villany, víz és szennyvízhálózatára.

 

Újrahasznosított csűrök esetén a cél az, hogy a külső megjelenést alapjaiban ne változtassuk meg, így ezek továbbra is a településkép és az épített örökség hiteles darabjai maradjanak. A belső terek kialakításánál pedig fontos, hogy az eredeti térszerkezet adottságait kövessük, és azok, ha lehet, felismerhetőek maradjanak.

 

Most vegyük sorra a jelenlegi csűr tereit és tereinek az adottságait:

Mivel egy olyan viszonylag új építésű csűrről van szó amelyben még állatokat nem tartottak, ezért az újrahasznosítása egyszerűbben megoldható. Az előző tulajdonos szerszámok, kerti gépek, illetve takarmány tárolására használta. A nyugati traktusban kialakított istállóba végül nem kerültek lovak vagy tehenek. A középső csűrközét és az odor terét az előző tulajdonos raktározásra használta. A csűr keleti oldalához toldott szekérszínben kerti gépeket tárolt. Az egyterű tetőteret takarmánytárolásra használta.

 

Az istálló résznek alacsonyabb a belmagassága ezért ide javasoltam elhelyezni a két vendégszobát, a tetőtéri lépcsőfeljárót és a vendégszobák számára fenntartott fürdőszobát. Az odor teréből jelenleg le van választva egy vékony deszkázattal egy raktárhelyiség. A raktárhelyiséget egybenyitnám az odor és a csűrköze tereivel, és ide javaslom a közösségi tér kialakítását.

A szekérszínből egy közfallal két teret hoztam létre: egy illemhelyet a közösségi tér számára, és egy kazánházat.

 

Ennél a csűrnél a szokástól eltérően nem nyitottak a tetőtér fele a csűrköze és odor terei, de jelen esetben ez funkcionálisan kedvező, ezért megtartanám a földszint fölötti födém zártságát.

A tetőtérben jelenleg egy két különböző padlószinttel rendelkező egybefüggő tér van, az istálló fölött alacsonyabbra, a csűrköze és odor felett magasabbra helyezett padlóval. Az alacsonyabb padlóval rendelkező kisebb térbe javaslom a saját fürdőszobás felügyelő szobát, a lépcsőteret, és a tetőtéri szállásterem illemhelyeit. A magasabb padlóval rendelkező térbe pedig egy tágas, 16 személyes, egy csillagos komforttal rendelkező szállásteremet javaslok.

 

A jelenlegi emeletközi födémek padlószintjét megtartanám. Egy elkövetkező statikai állagvizsgálat alapján az esetleges cseréjükre vagy a megerősítésükre lehet számítani. A közösségi tér világosabbá való tételéért további új ablakokat és egy hátsó új csűrkaput javaslok. A hátsó csűrkapuk jellegzetesek ezen a vidéken.

Mivel minden szükséges funkció belefért a csűr jelenlegi tömegébe, ezért az épület külső tömegformálása nem változik.

 

Az alábbiakban látható a C9-es jelű csűr jelenlegi- (lásd bal oldali képek), és az átalakított (lásd jobb oldali képek) alaprajzai és látványtervei:

 
 

 
II. ENERGIAHATÉKONYSÁG
 

II.1. Az épület külső burkának a hőszigetelése

 

Szükséges az épület kültérrel érintkező külső köpenyét hőszigetelni, hogy az épületet használni lehessen a hideg évszakban is, és a hőszükségletre fordított energia felhasználása hatékony legyen. A jelenlegi padló, fal és tetőanyagoknak nagyon minimális a hőszigetelésük. A boronafal gerendái között apró hézagok vannak, ugyanúgy mint a tetősík cserepei között, tehát nem megfelelő az épület légzárása sem. Az új szállás és közösségi funkcióval az aktuális hőszigetelési előírásoknak kell megfeleljen az átalakított épület. A másik csűrhöz hasonlóan a jelenlegi 13 cm vastag boronafalak hőtechnikailag itt sem megfelelőek.

 

De mivel ebben az esetben is ajánlatos a csűr külső eredeti „bőrét” a lehető legnagyobb mértékben megőrizni, így a csűr külső „bőre” a befele kialakítandó falszerkezet külső védőburka lesz, tehát az új falréteg és hőszigetelés befele kerül. Mivel a belső oldali hőszigetelések esetében fennállhat a szerkezet belsejében a páralecsapódás, erre gondolni kell, és ennek megfelelően kell kialakítani a rétegrendet. Továbbá fontos a talajonfekvő padlók, és tetőtéri tetősíkok kellő hőszigetelése is. Ez megoldható az új padlóburkolatok alatti nedvességtűrő hőszigetelés beépítésével, a tetősíkban pedig a szarufák közötti vagy feletti hőszigetelő réteg kialakításával.

 

Számba vettem a természetes alapanyagú hőszigeteléseket, ajánlom ezek használatát - (farost, nád, gyapjú, kender). Sajnos ezek piaci ára nálunk még elég magas, mivel mindegyik import áru, ezért jelenleg nálunk nem túl gazdaságos a beépítésük. Jelenleg a helyi piacon a leggazdaságosabb minőségi hőszigetelő termékek egyike az ásványgyapot vagy cellulóz hőszigetelés, ezért én ezt javasoltam azokra a rétegrendekre ahol ez lehetséges.

Fontos hogy a hőszigetelési rétegek kellően vastagok legyenek, az általam javasolt vastagságokért lásd a réteges szerkezetek listáját.

 

Mivel a talajon fekvő padlók szerkezetében mindig van egy kis talajpára ezért ide nedvességtűrő hőszigetelések szükségesek. Én ide habüveg zúzalékot javaslok, a járószint alatti vízszigetelés és hőszigetelés javítására.

 

Az új funkciónak megfelelően új ajtó és ablakokra van szükség. Ezek kialakítása, anyaga és jellege inkább kihangsúlyozza és ne elnyomja a csűr eredeti puritán parasztos jellegét. Jelen esetben a külső ajtók és ablakok rétegelt fából készülnek, tokborítást és tömör deszkabetétet kapnak, háromrétegű thermo üvegezést és részben rejtett kialakítást kapnak. Fontos szempont volt az új nyílások tervezésénél és elhelyezésénél, hogy a hagyományos nagyobb tömör borona- vagy deszkafelületek egysége megmaradjon az eredeti homlokzati arányrendszerrel együtt. Ezért azoknál a nyílásoknál amelyek a boronafalban vannak kialakítva, a "minden második sor kivágva" elvet alkalmaztam. A boronafalban létrehozott minden nyílás esetén a külső boronafal nyílásmérete pont annyival kisebb az ablak nyílásmérethez képest, hogy kívülről az új tokozatot a boronafal takarja.

II. 2. Az épület külső burkának a légzárása

Jelen esetben javaslom a patakon inneni C5 jelű csűrhöz hasonlóan, az új korszerű légzárással rendelkező külső nyílászárók beépítését. Fontos a nyílászárók beépítési hézagainál az új korszerű légzáró és hőszigetelő anyagok beépítése. Ezen kívül biztosítani szükséges a falak és a tetők megfelelő légzárását. Ez a megfelelő párazáró vagy páraáteresztő fóliák, illetve vízszigetelő fóliák szakszerű tervezését és beépítését jelenti a réteges falakban és réteges tetősíkokban. A meglévő falazati és burkolati rések tömítésére olyan természetbarát és környezetkímélő tömítő anyagok használata javasolt, mint amilyen a kender, juta és len.

II. 3. Energiahatékony épületgépészeti megoldások használata, megújuló energiaforrások használata

Az épület hőszigetelésén és légzárásán túl fontos gondolni az épületgépészeti fogyasztók energiahatékonyságára és alacsony fogyasztásukra. A nem megújuló energiaforrások helyett megújuló energiaforrások használata javasolt. Mivel az épületgépészeti tervezés nem a szakterületem, ezért most erre nem térek ki. Minden hasonló csűr-újrahasznosításnál egy nagyon fontos szempont, hogy mindezekről egyeztessünk az épületgépészeti szakági tervezőkkel és amennyire lehet, a fenti szempontok figyelembevételével alakítsuk ki az épületgépészeti megoldásokat.

II. 4. A C9-es csűr külső határoló szerkezetei (padlók, falak, tetők), valamint belső elválasztó elemei (válaszfalak, emeletközi födém) az alábbi réteges szerkezetekkel vannak megoldva:

P1 RTG.png

TALAJON FEKVŐ MELEGPADLÓ
 

  • 2 cm-es deszkapadló

  • 0,5 cm-es filc vagy növényi rost alátétlemez

  • aljzatkiegyenlítő réteg

  • 5,5 cm-es úsztatott esztrich beton

  • 7 cm-es lépésálló ásványgyapot hőszigetelés

  • 10 cm-es vasbeton lemez

  • technológiai szigetelés

  • 25 cm üveghab hőszigetelés

  • tömörített talaj

P2 RTG.png

TALAJON FEKVŐ HIDEGPADLÓ
 

  • 1,0 cm-es kerámia lapburkolat

  • 0,5 cm-es ragasztóréteg

  • víz- és párazáró kenhető szigetelés

  • 4,5 cm-es úsztatott esztrich beton

  • 10 cm-es lépésálló ásványgyapot hőszigetelés

  • 10 cm-es vasbeton lemez

  • technológiai szigetelés

  • 25 cm-es üveghab hőszigetelés

  • tömörített talaj

P3 RTG.png

TETŐTÉRI FÖDÉM
 

  • 2 cm-es deszkapadló

  • 0,5 cm-es filc vagy növényi rost alátétlemez

  • 4,5 cm-es úsztatott esztrich beton

  • technológiai szigetelés

  • 8 cm-es ásványgyapot lépéshang- és hőszigetelés

  • 4,5 cm-es látszó deszkázat

  • gyalult, látszó födémgerendák

S1 RTG.png

HŐSZIGETELT TETŐSÍK
 

  • hódfarkú agyagcserép fedés

  • 3/5 cm-es vízszintes cseréplécezés

  • 5/5 cm-es ellenlécezés

  • páraáteresztő fólia

  • 5/10 cm-es vízszintes lécezés között (a szarufák külső oldalára fogatva):

- 10 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • 12/18 cm-es szarufák között:

- 18 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • párazáró fólia

  • 3/5 cm-es vízszintes lécezés

  • gipszkarton, vagy vakolt fagyapot-lemez burkolat

  • az eredeti szarufák ál-szarufákként a burkolathoz rögzítve

S4 RTG.png

HŐSZIGETELETLEN TETŐSÍK AZ ERESZNÉL
 

  • - hódfarkú agyagcserép fedés

  • - 3/5 cm-es vízszintes cseréplécezés

  • - 5/5 cm-es ellenlécezés

  • - tetőfólia

  • - távtartó lécezés

  • - 2,2 cm-es alulról gyalult deszkázat

  • - látszó szarufák

Z1 RTG.png

KÜLSŐ BORONAFAL
 

  • 13-14 cm vastag meglévő külső boronafal

  • páraáteresztő fólia

  • 15/6 cm-es függőleges faváz között:

- 15 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • 5/5 cm-es vízszintes lécezés között:

- 5 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • párazáró fólia

  • 3/5 cm-es vízszintes lécezés

  • gipszkarton, deszka vagy vakolt fagyapot-lemez burkolat

Z6 RTG.png

KÜLSŐ VEGYES BORONA-TÉGLAFAL
 

  • - 13-14 cm vastag meglévő külső boronafal

  • - páraáteresztő fólia

  • - 5 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • - 25 cm-es kerámia falazóblokk

  • - 1,5 cm-es belső vakolat

Z2 RTG.png

TETŐTÉR KÜLSŐ FALA
 

  • külső 20 cm-es hézagokkal szerelt 5/5 cm-es fa lécezés

  • 2/20 cm-es függőleges deszkaburkolat

  • 3/5 cm-es vízszintes lécezés

  • páraáteresztő fólia

  • 13 cm szerkezet között:

- 8 cm légrés

- 5 cm ásványgyapot szigetelés

  • 15/5 cm-es függőleges faváz között:

- 15 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • 5/5 cm-es vízszintes lécezés között:

- 5 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • párazáró fólia

  • 3/5 cm-es lécezés

  • belső gipszkarton, deszka vagy vakolt fagyapot lemez burkolat

Z4 RTG.png

BELSŐ VÁLASZFAL
 

  • belső gipszkarton, deszka vagy vakolt fagyapot lemez burkolat

  • 15/5 cm-es függőleges faváz között:

- 15 cm ásványgyapot hőszigetelés

  • belső gipszkarton, deszka vagy vakolt fagyapot lemez burkolat

 


III. Ökologikus és gazdaságos megoldások
 

Ez a csűr is olyan természetes építőanyagokból épült mint a fa, terméskő, agyagcserép. Ezeket ajánlott megtartani, vagy ha szükséges pótolni. Ezek a helyi hagyományos építőanyagok természetes anyagok és újrahasznosíthatóak, így nem jelentenek akkora terhelést a környezetre mint például a műanyagok. Az új építőanyagok kiválasztásánál és beépítésénél is törekedni kell a minél természetesebb és környezetbarátabb építőanyagok használatában. Minden újonnan beépítendő építőanyag kiválasztásánál a gazdaságossági szemponton túl, fontos a természetben könnyen lebomló vagy újrahasznosítható anyagok használata azért, hogy az építkezés környezetterhelését minimalizáljuk.

Ez érvényes minden újonnan beépülő anyagra, gondolok itt a szerkezeti, burkolati és szigetelő anyagokra is.

 

Az újonnan beépülő szerkezeti anyagok kiegészítik a fából készült épület meglévő fa szerkezeteit, én ezeket fából javasoltam megvalósítani. Kívülről megtartottam az eredeti látszó boronafalakat, és befele szigeteltem a külső falakat. Egy faváz-szerkezet közé ásványgyapot vagy cellulóz, környezetbarát és páraáteresztő hőszigetelést javaslok, belső burkolatnak pedig helyenként deszka-burkolatot, máshol vakolt fagyapot lemezt vagy gipszkarton burkolatot. Fontos az is, hogy ha lehet helyben található vagy előállított építőanyagokból építkezzünk, hogy az építőanyagok szállítási környezetterhelését minimalizáljuk.

 

Ennek a csűrnek jók az alapjai. Mivel viszonylag új építésű csűrről van szó a terméskő burkolatú beton alapok kellő mélységben vannak lealapozva. Minden újrahasznosított csűr esetében fontos, hogy a fagyhatár alá legyen lealapozva, ez nálunk általában 110 cm mélységben van. Ha történetesen az alapok nem mennek le ilyen mélyre, akkor szükséges szakaszosan aláalapozni, vagy új alapokra rakni a csűrt.

 

Az alaptest és a falazat közé vízszintesen elhelyezett vízszigetelés szükséges a talajból a lábazaton át feltörekvő nedvesség falakba jutásának a megakadályozására. A mi esetünkben már a csűr építésekor gondoltak erre és bekerült a helyére a bitumenes vízszigetelő lemez. Mivel a vízszigetelő anyagok nem bomolhatnak le idővel, mert akkor már elvesztenék eredeti rendeltetésüket, ezért a vízszigetelő építőanyagok palettáján nem nagyon találhatunk környezetben lebomló természetes alapú anyagokat.

 

Az olyan műanyag hőszigetelő anyagok amelyek kellőképpen nyomásállóak és nedvességtűrőek, tehát alkalmasok a talajon fekvő padlók hőszigetelésére, ilyen például az XPS vagy EPS, sajnos nem környezetbarát anyagok. Ezért erre a helyre én inkább a lépésálló ásványgyapot hőszigetelő lemezt, illetve az újrahasznosított üvegből készült üveghab hőszigetelést javasoltam.

Az előbbit az úszó esztrich-beton padlóréteg alatti hő és hangszigetelésnek, az utóbbit a talaj felőli hőszigetelésnek.


VI. A régi és a mai technológiák viszonya, lehetséges szerkezetek, burkolatok, szigetelések
 

A másik csűrhöz hasonlóan, a fő tervezési szempont az áttervezés során itt is az volt, hogy minél többet bemutatni az eredeti csűr építőanyagaiból és szerkezeteiből, ha lehet az eredeti állapotukban. Ezért itt is megtartottam látszónak az épület külső boronafalas "bőrét".

 

A csűr egy viszonylag újonnan épült épület, ezért műszakilag teljesen jó állapotban van jelenleg.

 

Ilyen a héjazat anyaga is, amely jó állapotban lévő hódfarkú agyagcserép. A tetőtér beépítése miatt fontos a páraáteresztő fólia és az ellenléc beépítése a szarufák fölé, ezért a cserépléc és a cserép leszedődik, majd visszarakódik a tetőre.

 

Az előző tulajdonos csatornával látta el az épületet, ez is visszakerülne az új épületre. Mivel hagyományosan nem készítettek bádog csatornát a csűröknél, ezért a csatorna kiváltható egy szakszerűen megépített védőjárdával is a csűr körül kifele való lejtéssel. Ez egy olyan vízzáró réteg, amely megakadályozza a csapadékvíz beszivárgását az alapok melletti talajba, készülhet terméskő, kavics vagy füves burkolattal. A füves burkolatú a legelőnyösebb, mivel teljesen rejtett, így a kialakítása a csűr eredeti környezetének teljesen megfelel.

A hagyományos csatorna rönkfából kivájt csatorna volt, ilyet is lehet készíteni, vagy a deszkából összerakott "V" alakú csatornát. Mindkét esetben ajánlott cinklemez béléssel bélelni a fából készült csatornát, hogy többet tartson.

 

A csűrben található belső keresztgerendák helyzete jelen esetünkben a tetőtéri padló síkja alatt van, ezért a mi esetünkben nem szükséges ezek elvágása, kiváltása. Ezek arra vannak hivatva, hogy ellenálljanak az eresz magasságában, a tető oldalnyomásából eredő erőnek, ami kifele döntené a csűr hosszanti falait, ezért statikailag nagyon lényeges a szerepük.

A kiváltásuk gyakran komplex, költséges és bonyolult új műszaki megoldások beépítésével jár. De a mi esetünkben erre most nincsen szükség. A tetőtér nyugati alacsonyabb padlószintjéről (+2,67m) lépcsővel elérhető a tetőtér magasabban fekvő padlószintje (+3,97m) a gerendák átvágása nélkül.

 

A fa boronafal természetes száradása során apró hézagok jelennek meg a borona-gerendák között. Ezeket a réseket szükséges betömni. Ajánlott az olyan természetes tömítőanyagok használata mint amilyen a len, kender és juta. Jelenleg a boronafalban vagy a faszerkezetben nincsenek olyan sérült faelemek amelyek cserére vagy pótlásra szorulnának.

 

A csűr jelenlegi padlóburkolatai: a homokba helyezett fa-kocka padló, és a tégla padló. Mivel a funkcióváltás megkívánja a talajon fekvő padlók kellő hőszigetelését, és a mi esetünkben nem ajánlott a jelenlegi padlószintnek a változtatása, ezért a jelenlegi padlóburkolatokat elbontásra javaslom és helyettük egy új hőszigetelt padlóréteg kialakítását javaslom.

Az új padlórétegrend deszka- és téglaburkolatot kapna, ennek konkrét réteges szerkezetét lásd a II.4.-es fejezetben, a talajon fekvő padlóknál. Csűr-újrahasznosítások esetén ajánlott olyan padlóburkolatokat készíteni, amelyek az eredeti jellegzetes csűr padlókhoz közel állnak, mint amilyen a palló, deszka, tégla vagy terméskő padló. Ezen burkolatok alá természetesen korszerű hőszigetelt úsztatott-padlós rétegrendek is kialakíthatóak, ahogyan a mi esetünkben is.

 

A szakszerűen beépített kültéri faanyag, amelyet nem ér tartós nedvesség és jól szellőzik, kezeletlenül is tartós lehet.

Mégis érdemes 3-4 évente lenolaj-méhviasz páccal, vagy vékony lazúrral átkenni a kültéri faelemeket, hogy élettartalmát megnöveljük. Kerüljük a párazáró lakk, olaj- és műanyag- festékek használatát. A lenolaj-méhviasz kezelés több száz éves múlttal rendelkező természetes fa kezelőanyag, ezért úgy kül- mint beltérre én elsősorban ezt ajánlom. Beltérben, mivel nincsen kitéve a faanyag az UV sugárzásnak, ezért itt jóval tartósabb a kezelés mint kültéren. A fa- vagy tégla-padló-burkolatra használhatunk olajos vagy viaszos kezelést.

 

Az új falburkolatoknál, a másik csűrhöz hasonlóan, itt is a hagyományos anyaghasználattal éltem. Ezen anyagok megjelenése és szerkezetbe illesztése jól illeszkedik az eredeti anyagokhoz. Az olyan kisebb tereknél mint amilyenek a vendégszobák és fürdőszobák, több fehérre meszelt falfelületet használtam, mivel így világosabbak a terek. Egyéb fal-felületek jellemző burkoló anyaga a sima deszkaburkolat. A tetőtér ferde tetősíkjai belülről, a fenti okból kifolyólag, ugyancsak fehér meszelést kaptak. Lehetséges volna mindent csak fával burkolni, de ez esetben is ajánlom a világosabb fafajták és pácok használatát, hogy a helységek kellően világosak legyenek.

 

A jelenlegi nyílászárók nem hőszigetelt üvegezésüek, ezért javaslom a cseréjüket, új rétegelt-fa nyílászárókra, lehetőleg három rétegű thermo üvegezéssel. A volt istálló ablakokat megnöveltem a szükséges több természetes fény miatt. A közösségi teremnek egy új csűrkapu nyílást javaslok a déli oldalra, ezen kívül új boronafal kivágások mögötti ablakokkal sikerül még több természetes fényt vinni a helyiségbe.

Az új tetőtéri helyiségeknek is ablakokra volt szükségük. Az oromfalaknál a deszkázat előtti lécrács az ablakok előtt is végigfut, így ezek kissé rejtettek, ezért nem bontják meg az oromfal egységes megjelenését.

 

A csűr hátsó déli oldalára tetősík ablakokat javasoltam. Az összes tetőtéri ablak itt található, ezért a csűr főhomlokzata, tábor felőli oldala, mentes a tetőtéri ablakoktól. A tetőtéren található felügyelői hálónak, az oromfali ablakán túl, egy olyan új ablakot javaslok amely ugyancsak a csűrhagyományt követi. A padlóhoz közeli ablak helyzete és mérete, valamint spalettája, a jellegzetes szénabehordó nyílás mintájára készül. Az új nyílászárók színben és anyagban a meglévő fa anyagokhoz igazodnának, diszkréten eltérnének ettől, de nem vonnák túlzottan magukra a figyelmet.

 

Jelen esetben az épületgépészeti megoldások, csövek, vezetékek, kábelek a kazánházon kívül mindenütt rejtett módon lennének megoldva. Persze meg lehet oldani akár látszó módon is őket, ha tudatos tervezéssel, belsőépítészeti elemként számolunk velük.

 

A tetőtéri lépcsőfeljáró az előző csűrhöz hasonló kialakítást kapott. Egy korlát funkciót is ellátó vízszintes fa rácsozat tartja a masszív gerendákból kialakított lépcsőfokokat. Olyan mintha csak a boronafal gerendái dőltek volna le a lépcső szögében. Gerendáról gerendára lépegetve érkezek fel a tetőtérbe.

 

Az új funkció új megnövekedett statikai terhelésekkel jár, például a tetőtér beépítése miatt.

A jelenlegi födémet szükséges statikai vizsgálat alá vetni, majd a számítások nyomán, ha szükséges a jelenlegi födém kicserélhető egy masszívabb, ugyancsak látszógerendás fafödémre. A födém terhelés már nem a boronafalakra, hanem a boronafalak belső síkjában épült új faváz-szerkezetre terhelne. Így sikerül a tetőtér megnövekedett terhelését megoldani.

A külső falaknál a szerkezeti elemek közé hőszigetelés kerül.

 

Mint az előző csűr esetében, itt is szép és látványos a tetőszerkezet, ezért ajánlott ebből minél többet megmutatni. Ezért az eredeti székállás (a tetőszerkezet gerendái és oszlopai) szerkezete látszónak marad, a régi szarufák pedig cserére kerülnek az új funkciónak megfelelően. A jelenlegiek helyzete és keresztmetszete statikailag nem megfelelő. Az új szarufák az eredetinél nagyobb keresztmetszettel és sűrűbb kiosztással kerülnek beépítésre, de ezek nem látszanának, mivel bekerülnek a burkolat mögé, a hőszigetelési rétegbe. Hogy az eredeti látvány ne sérüljön, a régi szarufák visszakerülnek az eredeti helyükre, a burkolat alá felszerelve.

 

Az alábbiakban látható a jelenlegi- (lásd bal oldali képek), és az átalakított csűr (lásd jobb oldali képek) látványterve a C9-es csűr esetében:

 
 

 
V. ÉPÍTÉSI SZIMULÁCIÓ
 

Az előző csűrhöz hasonlóan, ebben az esetben is a bontási és építési folyamatokat egy 4d-s építési videó szimulációval mutatom be az alábbiakban. A videóban láthatjuk ahogyan a meglévő csűr burkolatai és szerkezetei fokozatosan elbontódnak, hogy helyet adjanak az új szerkezeteknek és burkolatoknak.