E S Z T Á N Y   É P Í T É S Z I R O D A

A fő tervezési szempont az áttervezés során az volt, hogy minél többet bemutatni az eredeti csűr építőanyagaiból és szerkezeteiből, ha lehet az eredeti állapotukban.

Ezért megmarad az épület külső boronafalas "bőre". Javasolt, hogy a belső terek burkolatai is a csűr eredeti egyszerű parasztos hangulatához igazodjanak, ezért én egyszerű vakolt fehér felületekkel, világos faburkolatokkal, illetve bontott faanyaghasználattal dolgoztam. Ha az új anyagok beépítésénél a kontraszt módszerét választom, fontos megtalálni egy új egyensúlyt és harmóniát az új és a régi anyagok között. Ilyenkor az új és a régi között nagyobb a különbözőség, de ez nem jelenthet diszharmóniát. Fontos, hogy egyfajta kommunikáció és minőségi kapcsolat jöjjön létre az új és a régi elemek között. Én ennél a munkámnál az új burkolatoknál és építőanyagoknál a hagyományos anyaghasználattal éltem. Ezen anyagok megjelenése és szerkezetbe illesztése diszkréten elüt az eredeti régi anyagoktól.

A tetőtér beépítések során mindig fejtörést jelent a csűrökben található belső keresztgerendák helyzete. Ezek arra vannak hivatva, hogy ellenálljanak az eresz magasságában a tető oldalnyomásából eredő erőnek, ami kifele döntené a csűr hosszanti falait, ezért statikailag nagyon lényeges a szerepük. Ki lehet váltani ezeket, de ez gyakran komplex, költséges és bonyolult új műszaki megoldásokkal járna. Ezért ha lehet, érdemes meghagyni őket. Elég magasan vannak a földszint fölött (ennél a csűrnél +3,80 m-re), keresztirányban tagolják a tetőteret, illetve akadályt jelenthetnek a tetőtéri vízszintes közlekedésben. Ezért ajánlott a szinteltolásos födémrendszer kialakítása úgy, hogy a csűrköze fölött a gerendák felső síkjában építünk födémet, a többi részeken pedig alacsonyabban, a funkciónak megfelelően. Ennek funkcionális hátránya, hogy a lépcsőkkel áthidalt szintkülönbségek miatt, kissé akadályozva van a tetőtéri közlekedés. Akadálymentes közlekedés esetén, ha a teljes födémet egy síkba helyezzük az átkötő gerendák fölé, egyrészt fölöslegesen megnő a földszint belmagassága, másrészt csökken a tetőtér beépíthető tere.

Itt sem tartottam célszerűnek a keresztgerendák átvágását, megszüntetését. Volt egy első funkcionális variáns, amikor a teljes tetőtér egy nagy közös nyitott szálláshely volt, ebben az esetben a csűrköze fölött a keresztgerendák tetejére, a két szélső térben pedig egy méterrel lejjebb került az új födém. A tulajdonos utólag kérte a tetőtérben különálló szobák kialakítását, ezért ide egy nyitott galéria körül két szobát és egy illemhelyiséget terveztem. A galériás közlekedő már nem tette lehetővé a bal oldali tetőtéri lépcső elhelyezését, ezért ezen térrész födémje a csűrköze fölötti födém szintjére került. A jobb oldali maradt az eredeti helyén. Így a bal oldali tetőtéri szoba padlószintje magasabbra, a jobboldali szoba padlószintje alacsonyabbra került.

A csűrökben nem volt felesleges díszítés vagy törékeny faanyaghasználat. Minden masszív és célszerű volt.

Ennek figyelembevételével alkottam meg az új tetőtéri borona-lépcsőt. Az új lépcső régi vagy új boronagerendákból kerülne kialakításra, úgy mintha boronáról boronára lépegetnénk.

A terméskő alaptest és lábazati fal homokos kötőanyaggal van falazva, erre épül a boronafal tartószerkezet. Az alaptest 50 cm széles és 45 cm mély. A kövek között nincsen habarcs. Az alaptest mélysége nagyon alacsony, messze a -110 cm-es fagyhatár fölött van. A tanulmány aláalapozást javasol, legalább a boronafalak csatlakozási- és sarokpontjainál.

Két variáns volna az alapok megerősítésére, az egyik a szakaszos aláalapozás, a másik a tető és a boronafalak megszámozott elbontása, az alapozás megfelelő újjáépítése, majd az épület visszaépítése az új alapokra. Még nem dőlt el hogy melyiket válasszuk, de a mi esetünkben talán az utóbbi lesz a gazdaságosabb megoldás.

Az új funkció új megnövekedett statikai terhelésekkel jár, például a tetőtér beépítése miatt.

Szükséges volt egy új látszógerendás födémet tervezni a megnövekedett statikai terhelések miatt. Az új födémgerendák egy saját faváz-szerkezetre támaszkodnak a boronafal belső oldalán, a boronafal szerkezetétől függetlenül megépítve, így az új terhelések nem terhelődnek a régi boronafalakra. A szerkezet közé a külső falaknál hőszigetelés kerül.

Általában a fa tetőszerkezet is látványos és szép egy ilyen csűr esetén, ezért ajánlott ebből is minél többet bemutatni. Az eredeti szerkezeteket ahol lehetett látszónak hagytam, a régi szarufák pedig cserére kerülnek az új funkciónak megfelelően. A jelenlegiek helyzete és keresztmetszete statikailag nem megfelelő. Az új szarufák az eredetinél nagyobb keresztmetszettel és sűrűbb kiosztással kerülnek beépítésre, de ezek nem látszanának, mivel bekerülnek a burkolat mögé a hőszigetelési rétegbe. Hogy az eredeti látvány ne sérüljön a régi szarufák visszakerülnek az eredeti helyükre a burkolat alá felszerelve.

​

Látványterv a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és a tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról, a C5-ös csűr esetében:

​