C9 régi átalakított lumion.jpg

CSŰRESZTÉTIKAI TANULMÁNY, ERDEI ISKOLA

Az Erdei Iskola meglévő két csűrépületének esztétikai formai vizsgálata

Itt található az Erdei Iskola meglévő patakon túli C9. csűrépületének homlokzati, esztétikai áttervezése kapcsán készült kutatási tanulmány, amely kitér a felmerülő formai és esztétikai kérdésekre és válaszokra. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy megfogalmazható legyen egy olyan általános érvényű, átfogó és mégis konkrét formai és esztétikai tervezési vezérelv, amelyben a kortárs és a hagyomány viszonyát vizsgálva, tervezési segédletként szolgálhat egy csűrfelújítás esetén.

 

Két hagyományos jellegű csűrépület található az Erdei Iskola portáján, az egyik a C5. jelű patakon inneni északi csűr, a másik a C9. jelű patakon túli déli csűrépület.

 

I. A patakon túli C9. csűr

C9 régi átalakított lumion.jpg

 

A jelenlegi állapot rövid leírása

Ez a csűr 2013-ban épült, ez nem egy régi hanem egy új csűr, amelyet a tulajdonos takarmányraktározás és állattartás céljából épített. De mivel a hagyományos csűrépítés hagyományát követte, úgy anyaghasználati mint a formálás szempontjából, ezért ez annak ellenére hogy új építésű, mégis egy hagyományos csűrnek tekinthető épület.

 

A csűrt egy fából készült a patakon átvezető hídon lehet megközelíteni, a terület déli részében van elhelyezve a patak és a hegyoldal közötti keskeny, aránylag vízszintes területen.

Beton és terméskő alapokra épült, tömör vízszintes fenyő boronafalakkal, fa tetőszerkezettel, agyagcserép héjazattal és vízvetős-csonkakontyolt tetőidommal. A keleti oldalába egy szekérszín tároló épült a főtömeg toldásában, abban a szokásos formában ahogy mindig is gyakran toldották, bővítették ezeket a csűröket.

A tulajdonos a földszinti részén különböző haszonállatoknak istállókat alakított ki, de az állatok elhelyezésére már nem került sor. Az épületet szerszám és kerti gépek tárolására használta mindaddig amíg át nem adta a az Erdei Iskolát működtető Csibész Alapítványnak.

 

Tipikus háromosztatú borona csűr, amely hosszanti oldalával a patakkal párhuzamosan van elhelyezve.

Középen a csűrközével, balra tőle a bejárat közelében egy zárt helyiség (raktár), jobbra tőle az istálló amely egy középső átjáró-térrel rendelkezik. A csűr keleti végében egy 4 méter széles szekérszín van toldva amely a csűr vízvetős tetősíkjának a meghosszabbításával van lefödve. Az istálló felett a csűrhíja. Ennek padozata sima deszka amely látszó fagerendákra támaszkodik. A nyugati istálló födémje bő egy méterrel alacsonyabban van a csűrköze feletti födémnél. Ide a csűrközéből takarmány átadó nyílást alakítottak ki a két födém közötti magasságban.

 

Vízvetős csonkakontyolt tetőformával rendelkezik, és hódfarkú agyagcserép héjazattal.

A beton lábazat terméskő burkolatot kapott, a lábazati magassága átlag 30-40 cm, a csűrkapunál földfeltöltés található a csűrköze padlószintjéig.

Az első oldal középen van a méretes csűrkapu, jobbra és balra tőle tömör boronafalak

A szekérszínnek kétrét nyíló léces, szellős kapuja van.

A hagyománynak megfelelően az első oldalon méretesebb eresszel ugrik ki a tetőzet mint hátul.

 

A falait 13 széles és 18 cm-es magas négyszögletes fűrészelt boronafákból rakták össze, a sarkakon gerezd kötéssel. A külső boronafalak farkasfoggal, a belső boronafalak fecskefogas kötéssel vannak egymáshoz rögzítve a sarkokon és az illesztéseknél. A tetőtéri oromzata sima függőleges deszkaborítású.

Nincsen sarjúszárítója, és az oldalfalai is nyílás-mentesek, kivéve az épület nyugati rövidebb oldalait ahol két kisebb istálló ablak kapott helyet.

Az istálló padlója négyzetes fakockákból, míg a többi részen téglapadló található.

 

Összegezve, a csűr jellege, karaktere megfelel a székely hagyományos, szekérszínnel toldott, háromosztatú csűr-típusnak.

 
 

 

A tervezés folyamán, az alábbi esztétikai-formai szempontokat is érintő javaslatok születtek:

Konkrét javaslatok a tervezett állapothoz, az esztétikai és formai vizsgálat kapcsán:

 

  • a csűr külső jellegét a szép jellegzetes boronafal felületek határozzák meg, ezért ezen felület bemutatását és a belső oldali hőszigetelést javaslom;

  • az épület arányai, méretei aranymetszéses arányrendszerben vannak

  • a jelenlegi boronafal nem lenne szerkezetileg elegendő a tetőtér beépítés új terheléseinek, ezért egy belső fa szerkezet készülne a hőszigetelő rétegben;

  • mivel a csűrkapu jellege egy kissé eltér a szokásos csűrkapuktól ennek helyére egy autentikusabb csűrkapu készítését ajánlom, és mögéje nagy üveges felületben ajtókat, ablakokat, így innen bőséges természetes fény bejutására van lehetőség;

  • mivel a földszinten egy tágas közösségi teret alakítanánk ki, így van rá lehetőség, hogy a csűr egybe-nyitott terét megtartsuk;

  • az épület külső tömegformálását, arányait érdemes teljesen megtartani mert az új funkció belefér és jól kialakítható;

  • a csűr nagyobb nyitott belső tereit érdemes megtartani ez lehetséges is a földszinti közösségi teremben és a tetőtéri nagy közös hálóban;

  • érdemes és lehetséges a csűr szép ácsszerkezeteit megtartani és bemutatni

  • a hátsó déli homlokzaton lévő tömör boronafalra egy hátsó csűrkaput javaslok, amely ha ezen a csűrön sosem volt, mégis nagy hagyománnyal rendelkezik a környéken és így megnyílik a közösségi tér a déli napfénynek;

  • javaslom a déli és északi oldalon új ablakok létrehozását a földszinti közösségi teremnek, minden második boronagerenda kivágásával, így habár kevesebb a bejutó fény, a boronafal eredeti szerkezete és látványa jól megmarad;

  • mivel az istálló nyugati oldalhomlokzatán megjelenő kis ablakok túl kicsik, ezeket megnövelném, hogy a szobáknak több természetes fényt biztosítsanak;

  • a csűr hátsó oldalára a déli tetősíkjára kerülnének tetőablakok, hogy az első oldalán megmaradjon a nyílásmentes tetősík;

  • a keleti és nyugati tetőtéri oromfalakon új ablakok kerülnének elhelyezésre, amelyek a hagyomány szellemében kialakított oromfali lécrács felülete mögé kerülnének így kissé rejtettek és nem bontják meg nagyon az oromzat felületét;

  • az eresz és lefolyó csatornák kissé idegen elemek egy hagyományos csűrnél, de nagyon fontos csapadékvíz elvezetési szerepük van, ezért én ezeket is javaslom a megtartásra;

  • a közösségi terem számára a szükséges vizesblokk kialakítását a kazánházzal együtt a csűr bal oldalán (keleti oldalán) lévő színben ajánlom beépíteni;

  • a csűr új szerkezeti elemei és megerősítései fából lennének így jól illeszkednének a meglévő fa szerkezeti elemekhez;

  • a talajon fekvő padlók hőszigetelt formában épülnének újjá, és deszkapadló vagy téglapadló burkolatokat kapnának;

  • a csűr alapjai minden szempontból megfelelőek ezért nem szükséges ezt megerősíteni vagy aláalapozni

  • a jelenlegi fafödém magassági síkjai megfelelőek ezért megtarthatóak ebben a magasságban

Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról:

 

 

Konklúzió:

A vizsgált csűr habár nem rendelkeznek teljes mértékben a hagyományos csűrtípus minden jellegzetes és értékes elemével, mégis nagyrészt tartalmazza ezeket az esztétikai és formai értékeket, amelyeket egy szakszerű újrahasznosítás esetén meg lehet tartani, sőt kamatoztatni is lehet ezeket.

Megmarad az eredeti tetőforma, ereszmagasság, az eredeti tetőeresz. Továbbra is a kis nyílások jellemzik, kivéve a csűrkaput, amelyet takar az újjáépített csűrkapu. Megmarad a belső tér nyitottsága a közösségi térnél és a tetőtérben, a természetes és helyi és őszinte anyaghasználat, a tiszta szerkezet, a terep közeli padlószint a csűrkapuknál, és a szerkezet és a forma összhangja. Egyszóval a csűr az átalakulás után is csűrszerű marad kívülről és amennyire lehet belülről is.

Virtuális modell a jelenlegi (lásd bal oldali képek) és tervezett (lásd jobb oldali képek) állapotokról: